Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 28 találat lapozás: 1-28

Névmutató: Czirjék Lajos

2003. augusztus 29.

Hivatásos és amatőr festők-grafikusok gyűltek össze Mezőmadarason, a Czirjék Lajos helybeli festőművész által megszervezett alkotótáborban. Maros megyében képzőművészeti táborok egész sorozata működött a nyár folyamán. A múlt héten Mezőbergenyében, ezen a héten Mezőmadarason, a jövő héten pedig Mezőpanitban rendeznek hasonló jellegű tábort./Antal Erika: Művészek és gyerekek tábora. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2005. szeptember 6.

Szeptember 4-én, vasárnap tartották Mezőmadarason a negyedik művészeti alkotótábor záróünnepét. A tábort a madarasi születésű Czirjék Lajos és családja kezdeményezte. Idén húsz alkotó érkezett. Az alkotókat és munkáikat Czirjék Lajos mutatta be. A művészek elviszik Mezőmadaras hírét, és esztendőről esztendőre egy-egy munkájukat a közösségnek adományozzák, így lesz miből válogatni a felújított művelődési hajlék avatásakor. Idén Mezőmadaras Fejlesztési Egyesülete volt a hivatalos szervező. Az alkotókat bemutató füzetkét is készítettek. /Damján B. Sándor: Mezőmadaras élni akar. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2005. október 24.

Szülőfalum Mezőmadaras címmel nyílt tárlat Czirjék Lajos műveiből Marosvásárhelyen, a Szentgyörgy téri galériában. A városban élő festő az utóbbi két év munkáit állította ki, ezeken szülőfaluja mindennapjait örökítette meg. /Czirjék Lajos egyéni kiállítása Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

2006. február 22.

Asztalos Enikő tanárnőt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan működő, magyar nyelvű tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet is nyújt. A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyűjtésük megjelent az 1998-ban kiadott „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák című gyűjteményben. Idén a magyar néprajzi tanfolyam 1997-től végzett hallgatóinak gyűjtő csoportjával ismét küldtek pályamunkákat. Az egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben. Olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva) stb. A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzőművészek egyesületének történetéről. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörről írt. Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson. /Bölöni Domokos: Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2007. szeptember 25.

Megnyílt Czirjék Lajos marosvásárhelyi festőművész kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A megnyitón a házigazda Ferenczy Miklós lelkész a kiállító mezőmadarasi gyökereire utalt, amelyek visszaköszönnek alkotásaiban. /Ö. I. B. : Mezőségi tájak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2007. október 30.

Marosvásárhelyen október 27-én megnyílt Czirjék Lajos festményeinek és Fekete Pál kisplasztikáinak kiállítása. Czirjék Lajos, a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének alelnöke tájak színes világát hozza közel a nézőhöz, Fekete Pál kisplasztikái, a tájban élő ember groteszk világával egészítik ki a látványt. Agyagszobraiban a székely ember életének jellegzetes pillanatait ábrázolja. /(bodolai): Színek és formák jelentése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

2007. december 8.

Hadnagy Gabriella és Czirjék Lajos marosvásárhelyi, valamint Kovács Emil Lajos szatmárnémeti alkotók képeiből kiállítás nyílik december 10-én Budapesten, a Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány aulájában. /Tárlatnyitó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2008. szeptember 8.

Táborzáró kiállítással, ennek keretében Tófalvi Zoltán író, történész előadásával ért véget szeptember 7-én, vasárnap az idei mezőmadarasi alkotótábor. A tábor szervezője Czirjék Lajos beszélt az idei, hetedik mezőmadarasi táborról, húsz művészt láttak vendégül. /Nagy Botond: Mezőségi (hangulat)képek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2008. december 9.

A Marosvásárhelyi Népi Egyetemen végzett hallgatók néprajzi gyűjtőcsoportja kimagasló sikereket ért el a budapesti 50. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázaton. Tóth Katalin és Tóth Gyula magyarsárosi tanítók II. díjat, Bíró Beáta demeterfalvi óvónő IV. díjat nyert pályamunkájáért. A többi pályázat készítői, Czirjék Lajos, Bakó Béla Pál, Koncsag Erzsébet, Barabás Katalin és Bognár Buja Melinda dicsérő oklevelet kaptak. A pályamunkákat Asztalos Enikő tanárnő irányította. /Néprajzgyűjtők sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2009. február 24.

Marosvásárhelyen február 21-én az Unirea Galériában megnyílt Czirjék Lajos jubileumi kiállítása, az 50. életévéhez közeledő művész teljes életpályájára visszatekinthetett a közönség. Képei visszatérő motívuma a kapu, mely kiút az életbe, valamint határ a külvilág és a porta között, mondta Nagy Edit művészettörténész a valósághűségüknél fogva helytörténeti dokumentumoknak is minősített festményekről. /Nagy Székely Ildikó: Kapuk a fényben. Czirjék Lajos kiállításán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2010. március 2.

Zárult a mezőpaniti Molnár Dénes-alkotótábor
Id. Molnár Dénes tizenegy évvel ezelőtt szervezte meg az első mezőpaniti alkotótábort. Két év kihagyással idén IX.alkalommal gyűltek össze a művészek a Székely-Mezőség e jellegzetesen szép falujába. A tizenhárom alkotónak idén is a református egyházközség gyülekezeti háza adott otthont. A tábor vasárnap kiállítással zárult.
– Édesapám kezdeményezte ezt a tábort, rövid időre rá el is hunyt. Idén, halálának tizedik évfordulóján – hangsúlyozottabban – az ő emlékét elevenítjük fel, az ő emlékének szenteljük a tábort – mondta fia, ifj. Molnár Dénes, a mellett a nagyméretű mezőpaniti tájat ábrázoló festmény mellett, amelyet édesapja festett és adományozott a gyülekezeti háznak.
– A februári időjárás nemigen kedvezett a kinti alkotásnak, hideg van ahhoz, hogy órákig a szabadban legyünk. Ezért a digitális technikát hívjuk segítségül. Lefényképezzük azokat a részleteket, amelyek érdekelnek, s a laptop képernyőjéről visszanézzük a rögzített képet. Most például székely kapukat, jellegzetes ablakokat festek, kisebbet-nagyobbat kombinálok, más-más színösszeállításban – mondta Hadnagy Gabriella, aki halk zene mellett, fiatal alkotók és érdeklődő falusi asszonyok társaságában, meghitt hangulatban, teljes átéléssel vitte vászonra a fafaragá-sok díszítőelemeit.
– A tábor színes egyénisége a japán Akiko Kimura volt, aki két évig tartózkodik Maros megyében, s akit sokoldalú képzőművészként ismertek meg táborozó társai. A táborban részt vesz még Bálint Zsigmond fotóművész, a temesvári Gaurean Cristina, Bantta Annamária, Nagy Dalma marosvásárhelyi, Simó Enikő sepsiszentgyörgyi és Novák Ildikó kolozsvári textilművész, Bordy Margit kolozsvári festő, Ősz Zoltán mezőbergenyei grafikus és Burger Gyöngyi szobrász, akik örömmel tesznek eleget meghívásunknak – tájékoztatott Czirjék Lajos, az egyesület alelnöke.
– A vasárnapi istentisztelet után nagyszámú közönség gyűlt össze a táborzáró kiállításra. Meglepően nagy volt az érdeklődés, talán azért, mert a képeken, fotókon a falubeliek viszontláthatták magukat. Értékelésem szerint talán ez volt az egyik legsikeresebb alkotótábor – összegzett Bálint Zsigmond fotóművész.
Mezey Sarolta. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2012. augusztus 4.

Madarason a Madarasok
Hetedik alkalommal gyűlnek össze a Kárpát-medence Madaras elnevezésű településeinek küldöttségei e hét végén Mezőmadarason. A mezőségi településen szombaton reggel fogadják a vendégeket, s 10 órától kezdődik az ünnepi felvonulás és seregszemle. 11 órától ünnepi istentisztelet helyszíne a mezőmadarasi református templom, ahol a testvértelepülések lelkészei mondanak köszöntőbeszédet, s a Magyarországért Kulturális Egyesület átadja a Történeti Alkotmányt, amelyet a templomban helyeznek el. Délután 4 órától folklórműsor helyszíne lesz a művelődési otthon, ahol a helyi valamint a Napsugár együttes táncosai lépnek fel. Este 8 órától Homonyik Sándornak és zenekarának tapsolhat a közönség, amit reggelig tartó bál követ. Vasárnap délelőtt sportrendezvényekkel folyatódik a Madarasok találkozója. Kilenc órakor nyitják meg Czirjék Lajos tárlatát, 11 órától ünnepi istentisztelet lesz, majd a Madarasok kerekasztal- megbeszélését követően aláírják a testvértelepülési szerződést. A találkozóra a helybeliek és a Madarasról elszármazottak mellett minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Népújság (Marosvásárhely)

2013. április 29.

Bemutatkozik a Mezőség
Megnyílt a Maros Mezőségi Művésztelep kiállítása Kolozsváron
A Maros Mezőségi Művésztelep kiállítása nyílt meg csütörtökön délután Kolozsváron, az Evangélikus–Lutheránus Püspökség Reményik Sándor Galériájában. Szép Krisztina galériavezető köszöntője után Zakariás Ágota művészettörténész méltatta a mezőbándi, mezőbergenyei, mezőmadarasi és csittszentiváni alkotótáborok anyagából összeállított tárlatot, majd Czirjék Lajos festőművész, a művésztelep elnöke ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a munkákat.
A Maros Mezőségi Művésztelep 2009-ben alakult a Mezőségen működő öt alkotótábor (Csittszentiván, Mezőbánd, Mezőbergenye, Mezőmadaras, Mezőpanit) összefogásával, azzal a céllal, hogy a helyi értékeket és a környéket bemutassák, népszerűsítsék – hangzott el a megnyitón. Mint kiderült, a legelső tábor 1999-ben jött létre Mezőpanitban, Molnár Dénes grafikusművész kezdeményezésére, majd 2002-ben nyitotta meg kapuit a Mezőmadarasi Képzőművészeti Alkotótábor Czirjék Lajos szervezésében, valamint a Csittszentiváni Faragó- és Kézművestábor gyerekek és fiatalok számára, Székely Lajos irányításával. Egy évre rá aztán beindult a Mezőbergenyei Képzőművészeti Tábor Ősz P. Zoltán segédletével, az ötödik tábor, a Mezőbándi Egerházi Képíró János Alkotótábor pedig 2008 óta működik Lukácsi Szilamér református lelkipásztor vezetésével. Évente 15-25 képzőművészt hívnak meg az összejövetelekre itthonról és külföldről, s túl azon, hogy a helyi közösségek egy-egy záró kiállításon tekinthetik meg a táborokban készült munkákat, a szervezők minél több embernek szeretnék megmutatni őket. A Székelyudvarhelyen januárban megszervezett tárlat után ezúttal Kolozsváron tekinthetik meg az érdeklődők a főként tavalyi termésből összeállított kiállítást, amelyen többen között a kolozsvári Bordy Margit, Forró Ágnes és Dobribán Emil, a marosvásárhelyi Marton Márta Ágota és Csorvási Szabó Attila, a brassói Csutak Levente, valamint a dunaszerdahelyi Helena Tóthová művei láthatók.
Zakariás Ágota művészettörténész méltatásában utalt arra, hogy mindenekelőtt a természet közelsége jellemzi az alkotásokat, még azon művészek esetében is, akik év közben egészen más stílusban alkotnak. Ennek nyomán szép számmal születnek tájképek, de ugyanakkor portrék és csendéletek is, a műtermekben és a természetben egyaránt.
Czirjék Lajos kifejtette: alkotótáborok megszervezését az évek során elsősorban a református egyház segítette, továbbá a polgármesteri hivataloktól, pályázati forrásokból és támogatók révén sikerül fedezniük a szükséges költségeket. – Eleinte, amikor elkezdtünk festeni a határban, hatalmas tömeg vett körbe bennünket, fiatalok és gyerekek hada. A bácsikák is gyakran megálltak mellettünk, furcsállva, hogy mivel foglalkozunk. Kiállításokon aztán ráismertek egyik-másik utcarészletre vagy házra… Mára, úgy tűnik, hozzászoktak ahhoz, hogy évente érkeznek művészek a falujukba, és szeretettel fogadnak bennünket – hangsúlyozta a művésztelep elnöke. Hozzáfűzte: nem mellékes szempont az sem, hogy az alkotótáborok révén közben felrázzák a régiót, megpezsdítik annak művészeti életét. Noha valamennyi tábor megőrizte közben a függetlenségét, a résztvevők időnként meglátogatják egymást, kellemes beszélgetésekkel fűszerezve az alkotási folyamatot. Czirjék Lajos megjegyezte: terveik között szerepel, hogy egy állandó kiállítást is berendezzenek valahol, de ennél sokkal fontosabb, hogy a találkozókra ezután is sort tudjanak keríteni.
A mostani kiállítás május 22-ig, munkanapokon 10 és 18 óra között, valamint szombaton 10-től 14 óráig látogatható a Reményik Sándor Galériában (Kossuth Lajos/ 21. Decembrie 1. szám).
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

2013. november 13.

Székely-mezőségi népművészeti konferencia
A csittszentiváni Bandi Dezső Kulturális Egyesület a hét végén szervezte meg a II. székely-mezőségi konferenciát. A rendezvénynek a helybeli Tollas Jenő Kultúrotthon adott otthont, melyet a székely-mezőségi alkotótáborok munkái díszítettek. A térségbeli és székelyföldi népművészek, többnyire fafaragók, e régi hagyományos mesterségről és az útkeresési megoldásokról értekeztek.
A konferencia érdekes mozzanata a résztvevők körutazása volt, amely során a székely- mezőségi települések népművészeti tárgyi emlékeit látogatták meg, mintegy feltérképezve azokat az építészeti elemeket, amelyek pusztulásra ítéltettek, s amelyek megmentéséért az utolsó órában még tenni lehet. Így látogattak el Mezőpanitba, Harcóra, Székelykövesdre, Mezőmadarasra, Mezőbergenyébe, ahol végignézték és lefényképezték a faragott kapukat, a kopjafákat és a régi épületek díszítőelemeit.
A körutazást kerekasztal-beszélgetés követte székelykapu- és kopjafafaragás témában. A résztvevőket – a fafaragványokkal és festményekkel díszített kultúr-otthonban – Gálfi Sándor alpolgármester köszöntötte, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy a faluban a Bandi Dezső Kulturális Egyesület – Székely Lajos tanár, fafaragó szervezésében – ilyen rangos rendezvénynek adhat otthont.
Szathmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke Kristó Tibor A kismesterségek alkonya című könyvére utalva elmondta, oda jutottunk, hogy a hagyományos mesterek nincs akinek átadják a tudást, nincs igény rá. Sőt, szerszámjaik, műhelyeik sem kellenek, még ingyen sem! De nincs értelme, hogy panaszkodjunk, így alakult a társadalom. A népművészetet a parasztság hozta létre a XIX. században. Mára már a parasztság is eltűnt. Azt kell megnézni, mit tehetünk saját területünkön. Kis műhelyeinkben, mint amilyen a csittszentiváni is, folytatni kell a munkát – mondta a szövetség elnöke.
Bandi Katalin iparművész kifejtette, szíve legnagyobb gyönyörűsége, hogy vannak folytatói apja munkájának, s ezért hálás Székely Lajosnak, a Bandi Dezső Kulturális Egyesület elnökének, aki nemcsak farag, hanem fiatal faragókat is nevel.
A konferencia során vetített képes előadást is láthattunk, Czirjék Lajos, a Képzőművészek Egyesülete alelnökének és a Székely-mezőségi Művésztelep elnökének közreműködésével. Pozitív és negatív példákat felvillantva érzékeltették, hogyan milyen faragott, fedeles vagy székelykaput érdemes állíttatni, és milyent nem. Itt jegyezték meg, hogy a bemutatott negatív példák sokszor hatásosabbak, sőt elrettentők. Sajnos, sok esetben a kapuállítók nem konzultálnak szakemberekkel, s ezért állhatnak "torzszülöttek", amelyek sem a jó ízlésnek, sem a szakmai követelményeknek nem felelnek meg.
A mezőbergenyei református egyházközség által állíttatott székely kaput pozitív példaként említve Székely Lajos elmondta, hogy Domahidi Béla református lelkész és a székelyszentkirályi faragómester úgy döntöttek, hogy megőrzik az egyindás motívumot, s ezzel a helyi mintakincset örökítik meg.
– A rendezvényre többek között olyan faragókat hívtunk meg, akik nagyon jól ismerik a mesterséget, mint például Sándor Attila Székelyudvarhelyről, Borbély Attila Mezőpanitból, Barabássy Somogy Örs Backamadarasról, Török László Nagyernyéből, Török Csaba Csíkszeredából, Csiszér Mihály és Tamási Mihály Marosvásárhelyről, Tóásó Béla Udvarhelyről. Velük közösen fogalmaztuk meg, hogy mennyire fontos a régi és hagyományos mintakincs megőrzése. A néprajzi tudnivalókat semmiképpen sem szabad mellőzni egy-egy munka kivitelezése során – fogalmazott Székely Lajos.
A szombati programba művelődési momentumokat is iktattak. fellépett a csittszentiváni vegyes kar – amelyet a vasárnapi kórustalálkozó főpróbájaként iktattak műsorba –, a Fazakas Ildikó által vezetett Fagyöngy citeraegyüttes és a helyi iskolások színjátszó csoportja.
A rendezvényt a Csittszentiváni Fejlesztési Egyesület és a megyei tanács támogatta.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

2014. július 22.

Elkezdődött a Maros-Mezőség alkotótáborainak sorozata
Megkezdődött a képzőművészeti alkotótáborok sora, az öt éve alakult Maros-Mezőségi Művésztelep a tavalyi közös alkotások tárlatával indította a nyári évadot. A Csittszentivánon, Mezőbergenyében és Mezőmadarason készült munkákkal a Maros Mall bevásárló központban kialakított kiállítóteremben mutatkozott be a művésztelep.
Öt falu, a Maros-Mezőséghez tartozó Panit, Madaras, Bergenye, Bánd és Csittszentiván alkotótáborainak szervezői, református lelkészek, civil szervezetek vezetői, önkormányzati képviselők, képzőművészek, művészetkedvelők alapították meg 2009-ben a művésztelepet, hogy közösen pályázhassanak, népszerűsíthessék rendezvényeiket, együttműködjenek a kiállítások létrehozásában, utaztatásában. Az eltelt időszakban Panitban elmaradoztak a táborok, és ahogy Czirjék Lajos kezdeményező, ötletgazda a maszol.ro-nak elmondta, úgy tűnik, hogy végleg meg is szűnik ott a tábor. Tavaly a mezőbándit sem szervezték meg, az idén viszont már alakul a tábor, a művészeknek kiküldték a meghívókat.
A táborok sorát Csittszentiván indította, augusztusban folytatja Mezőbergenye, majd következik Mezőmadarason és Mezőbándon.
A Maros megyei önkormányzat által támogatott kiállításon 34 alkotást – olajfestmény, grafika, pasztell, akril és vegyes technikával készült alkotás – mutattak be. Többek közt Gonda Zoltán Debrecenből, Sz. Kovács Géza Segesvárról, Fazakas Tibor Vajdahunyadról, Sipos Loránd Bajáról, Simó Enikő Sepsiszentgyörgyről, Balló Andrea Szegedről vett részt a tavalyi közös műhelyekben, valamint a marosvásárhelyiek közül Fábián Margit, Hadnagy Gabriella, Czirjék Lajos, Vasile Mureșan, Mihai Frunza.
Az alkotók két-három saját munkával köszönik meg a vendéglátást, évről-évre így gyarapítva a Maros-Mezőséget.
Antal Erika, maszol.ro

2014. szeptember 11.

Kiállítás a Maros Mezőségi Művésztelep alkotásaiból
A Maros Mezőségi Művésztelep munkáiból nyílt kiállítás kedden délután a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében. A megnyitón Barabás János vezető konzul köszöntötte az egybegyűlteket, majd Czirjék Lajos beszélt a művésztelep kialakulásáról. A kiállított munkákat Székely Géza képzőművész-tanár méltatta.
A Maros Mezőségi Művésztelep 2009-ben alakult a Mezőségen működő öt alkotótábor összefogásával (Csittszentiván, Mezőbánd, Mezőbergenye, Mezőmadaras, Mezőpanit). A cél a helyi értékek és a környék bemutatása, népszerűsítése a képzőművészet segítségével. Az első tábor 1999-ben alakult Mezőpanitban, Molnár Dénes grafikusművész kezdeményezésére. 2002-ben nyitotta a kapuit a Mezőmadarasi Képzőművészeti Alkotótábor, Czirjék Lajos szervezésében és a Csittszentiváni Faragó- és Kézművestábor gyerekek és fiatalok számára, Székely Lajos irányításával.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. november 14.

Megismertetni a Székely Mezőséget
A Maros Mezőségi Művésztelep képzőművészeti alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban. Házigazdaként Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező köszöntötte az egybegyűlteket, elmondva, hogy Simó Enikő közvetítésével érkezett Háromszékre a tárlat.
Czirjék Lajos mezőmadarasi származású, Marosvásárhelyen élő festőművész, a 2009-ben alakult művésztelep vezetője közölte, tulajdonképpen öt önálló, a Székely Mezőség szomszédos falvaiban már működő alkotótábor összefogásáról van szó. A mezőpaniti, mezőmadarasi, mezőbándi, mezőbergenyei művésztáborokat és a csittszentiványi gyerek és ifjúsági kézművestábort fogták össze. Közös vonásuk, hogy mindenütt a református egyház támogatásával zajlanak. Jelen tárlat az utóbbi évek terméséből való válogatás. Céljuk a helyi értékek és a környék bemutatása a képzőművészet eszközeivel. A tárlatot Vetró B. Sebestyén András brassói képzőművész méltatta.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. február 9.

A Székely-Mezőség művészi ábrázolása
Tizennegyedik alkalommal mutatkozik be a Mezőmadarasi Képzőművészeti Alkotótábor, az itt készült művek a marosvásárhelyi unitárius egyház Bolyai-téri tanácstermében láthatók három héten át.
A mezőmadarasi táborokban született olajfestményeket, pasztelleket, grafikákat, fafargaványokat, agyagszobrocskákat minden alkalommal bemutatták Marosvásárhelyen is.
A tábor kezdeményezője Czirjék Lajos volt, aki madarasi származásúként szerette volna, ha a falubeliek megismerkednek az alkotásokkal, illetve a falu nevét is ismertté akarta tenni a nagyvilág számára. Ezt mára közös erőfeszítéssel, az egyház, az önkormányzat, a falubeliek és a civil szervezetek összefogásával sikerült is elérni, hiszen, míg az első években még meg-megcsodálták az utcán rajzoló, festegető embereket, ma már mindenki tudja, hozzátartozik a nyári tábor is a falu életéhez.
A táborba erdélyi és magyarországi alkotók érkeznek évről évre, akik szívesen jönnek, hogy megörökítsék a Székely-Mezőség látnivalóit, és hírét viszik a falunak, azt, hogy itt még százéves kapukat lehet látni, sajátos mezőségi, régi kis házakat, gémes kutat az út szélén. A szervezők minden évben kitalálnak még valamilyen pluszfoglalkozást, a falubeli kisiskolásokat tanítják rajzolni például, vitaestet szerveznek a művészetről, vagy művészettörténeti témával kapcsolatos előadásra hívnak meg szakembereket. A résztvevőknek bemutatják a falu sajátosságait, az iskolát, a templomot, a temetőt, az egykori kúriát, kirándulni viszik a környező településekre, a mezőségi dombokra, az Isten-tóhoz.
Tavaly augusztus 20. és 29. között került sor a táborra, ahol huszonegyen vettek részt. A legfiatalabb Kentelki Gábor volt, a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium tanulója, a legidősebb pedig a 80 éves Lelkes István Hódmezővásárhelyről. Az unitárius egyház tanácstermében 40 munka látható.
Antal Erika. Krónika (Kolozsvár)

2016. március 19.

EMME-premier a fény jegyében
Marosvásárhelyen is bemutatkozott az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME). A Bernády Házban nyílt kiállításukra sokan voltak kíváncsiak. Híre már megelőzte a fennállása 16. évébe lépett alakulatot, az pedig, amit a március 11-én nyílt tárlaton a vásárhelyi közönség elé vittek, nem okozott csalódást. Sokféleségében is színvonalas, érdekes anyaggal nyújtanak betekintést az EMME-tagok alkotói világába. A vizuális művészetek megannyi válfaja képviselteti magát a kiállításon, nemzedéki, területi hovatartozás tekintetében is átfogó a jelenlét. A legidősebb kiállító, a kolozsvári Gedeon Zoltán 94, a legifjabb, a marosvásárhelyi Kentelki Gábor18 éves. A tömörü-lést 2000-ben hozták létre Csíkszeredában, Kolozsváron talált igazán otthonra, rendezvényeit legtöbb esetben a vele egyidős Apáczai Galéria látja vendégül. A kincses városban lakik, dolgozik a tagság legnépesebb csoportja, de máshonnan is egyre többen csatlakoznak hozzájuk. A mostani kiállításon nyolc marosvásárhelyi művész munkái láthatók. Mellettük brassói, sepsiszentgyörgyi, szatmárnémeti, felvinci, szegedi, debreceni, budapesti, bajai, miskolci művészpedagógusok küldték el műveiket a tárlatra, és a Felvidék, Délvidék egy- két reprezentánsa se maradt ki a bemutatkozásból, sőt még a távoli Montreal is hallat magáról Sipos Sándor digitális nyomatai által. Mintegy félszáz névvel találkozhatnak a művészetkedvelők, nincs módunk valamennyiüket felsorolni. Azt viszont el kell mondanunk, hogy az EMME évente két nagy seregszemlét rendez, tavasszal és ősszel, és tárlataik egységét mindig a közös tematika biztosítja. A tavalyi őszi tárlatot a Fény és talaj címmel hirdették meg, három rendkívüli jelentőségű alkotóegyéniségre, Johann Sebastian Bachra, Orbán Balázsra és Moholy Nagy Lászlóra összpontosítva, akiket 2015-ben kerek évforduló állított a közérdeklődés előterébe. Hármuk életműve ihlette meg a benevezőket, s hogy miképpen, azt a művészetkedvelők immár Marosvásárhelyen is megtapasztalhatják.
A kiállítást a megnyitón házigazdaként méltató Nagy Miklós Kund művészeti író a fentieken kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy az EMME a műalkotásokban megidézettek révén akárha hazaérkezett volna, hiszen a barokk muzsika óriása, Bach a vásárhelyi zenebarátoknak is nagyrabecsült kedvence, s a d-moll toccata és fúga című szerzemény mindegyre felcsendül a Kultúrpalota orgonáján. A fotográfia hőskorában a fényképezést Victor Hugótól tanuló legnagyobb székely, Orbán Balázs kivételes jelentőségű fényképeit vásárhelyiek – a hagyatékot felfedező Mészáros József s a "fényíró" anyagát feldolgozó, könyvben megjelentető Erdélyi Lajos – mentették meg az utókor számára. A XX. század első felének sokoldalú avantgárd művésze, a híres Bauhaus egyik alapembere, Moholy Nagy László pedig a Marosvásárhelyről indult, hasonlóan újító szellemű művész, Bortnyik Sándor személyében talált olyan követőre, aki a Bauhaus elvei szerint tanított Műhely elnevezésű budapesti grafikai magániskolájában. A hármas főhajtáson túl azonban, amint a cím is sugallja, a tárlat fő jellemzője a fény, amely földtől az égig, álomtól a valóságig valamiképpen meghatározza, beragyogja az életünket. A kiállított munkák is fényben fogantak, fényt árasztanak, a lét, a lélek árnyékos oldalát felmutató művek is a fénynek köszönhetően képesek igazán "életre kelni".
"Csak a derű óráit számolom" – hangzott el a továbbiakban költői megfogalmazásban. A kiállítás főszervezője, az EMME kolozsvári irányítója, Székely Géza képzőművész versmondással lepte meg a hallgatóságot. Annak a szellemnek a jellemzésére, amelyben a tárlat született, Szabó Lőrinc Mozart hallgatása közben című versét érezte a legtalálóbbnak. A fényt s a zenét, a lélek muzsikáját magasztalja az is. Másképp persze, mint a műtárgyak, de hasonló indíttatásból, ugyanolyan érzékenységgel. Székely Géza festménnyel, grafikával is kapcsolódott a kiállítás témájához. Van még példa a kettős megközelítésre. De nem csak ez adja a tárlat egyik fő sajátosságát: a változatosságot. Ez főleg a műfaji sokszínűségből fakad. Festészet (olaj, akril, akvarell, pasztell, tempera), szobrászat, egyedi és sokszorosított grafika, számítógépes, kísérleti grafika, kerámia- és textilművészet, fotográfia, digitális művészet egyaránt fellelhető a galériában, és mégsem zavaró az ilyenkor elkerülhetetlen eklektika, a Bernády Házban harmóniát érzékelünk. Egyéntől, szemlélőtől függően mindez színekből, ritmusokból, formákból összeálló egységes dallammá is összeállhat. Ki lehet próbálni a kiállítótermek csendjében, ha egy újabb látogatás során több időt tudnak szentelni rá.
Azt még tegyük hozzá, hogy a közönség személyesen is köszönthette a megnyitón a vásárhelyieket: az EMME-tagokhoz ezúttal társult Kákonyi Csilla festőművészt, Bálint Zsigmond fotóművészt, a város művészközösségébe nemrég beilleszkedett Eperjesi Noémi grafikust, valamint a korábbi résztvevőket, Hunyadi László szobrászművészt, a festő Gergely Erikát, Czirjék Lajost és Kentelki Gábort, a textilművész Kozma Rozáliát. A kolozsváriak közül Székely Géza mellett a korábban itt egyéni kiállításon is bemutatkozott Horváth Gyöngyvér grafikus és Palkó Ernő keramikus is részese volt a jó hangulatú, baráti találkozásnak. A következő években talán még sor kerülhet a folytatásra is.
(N.M.K.) Népújság (Marosvásárhely)

2016. június 14.

Festőtábor a hit témájában
Vasárnap szentmisével zárult Marosszentgyörgyön a Szent Lukács festőtábor. A harmadik alkalommal megszervezett rendezvény témája ez alkalommal a hit volt, illetve Márton Áron püspök életútja – mondta Czirjék Lajos, a tábor művészeti vezetője.
A legtöbben Márton Áronról festettek portrét. Az alkotókat a szervezők egy tematikus kirándulással is meglepték: a Márton Áron-év jegyében a nagy hatású püspök szülőfalujába, Csíkszentdomokosra látogattak, ahol a püspök emlékházát tekintették meg, de Gyergyószentmiklósra, Ditróba, Gyergyóalfaluba, Csíksomlyóra, Csíkszeredába is eljutottak az egynapos út során, ahol elsősorban azokat a helyszíneket nézték meg, amelyek Márton Áron nevéhez, illetve életéhez szorosan kötődnek. A festőket így a püspök szülőháza, szülőfalujának és környékének tájai is megihlették.
Marosszentgyörgyön ez volt a harmadik alkalommal megszervezett alkotótábor. Első évben egyházi jelképeket, a következő esztendőben a község területén, a környező falvakban található egyházi épületeket örökítették meg a résztvevők. Az idén a hit, jövőre a remény, míg azt követően a szeretet lesz a központi téma. Természetesen lehet mást is festeni a vallásos témák mellett, például a helyszín, a környék, egy-egy életesemény is ihletően hat a résztvevőkre – magyarázta Czirjék Lajos, aki elmondta, idén a dokumentálódás után az alkotók inkább bent dolgoztak, a látottakat és hallottakat a műteremben dolgozták fel.
A tábor záróeseményét a vasárnap délelőtti szentmisét követően tartották a marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében, ahol Czirjék Lajos és Baricz Lajos plébános nyitotta meg a kiállítást házigazdaként. Közreműködött az egyházközség énekkara, citerán Orbán Balázs és Vass Lajos kísérte a kórust. Az idei Szent Lukács Alkotótábor résztvevői Abonyi Mária, Albert Katalin, Takács Judit, Balázs Krisztina, Czirjék Lajos, Kelemen Tibor, Ana-Maria Crișan, Dávid Gyöngyvér, Pădurean Klára, Kovács Ágnes, Fábián Margit, Kakasi Irén, Gheorghe Pădurean, Mózes Katalin, Gáspár Mária, Kárp Klára, Neagoi Zsófia, Sándor Ovidia és Soós Emma voltak. A tárlat egy hónapon át látogatható
Antal Erika |
Krónika (Kolozsvár)

lapozás: 1-28